|
|
---|---|
Elfáradtunk | ||||||
Elfáradtunk
Elfáradtunk drágám, fejünket letenni végre, testünk összefonódva,két kezünk összeérve örökre elengedhetetlen köteléket képezve vágyunk egy szebb életre. De tudjuk, azt majd talán unokáink engedhetik meg Mi dolgozunk a kis szürke hétköznapjainkon serényen, bízván hogy nem felejt a gyorsan elröppen? élet , s fáradozásaink gyümölcse kell?képp beérhet... Elfáradtunk, talán egy kis szünet nekünk is jár, elvégre küzdöttünk eleget az élet kifürkészhetetlen útjaira térve. Családi kötelékeink szemünk el?tt lebegése, állandó jólétének megteremtése a feladatunk, ezért robotolunk,küzdünk,harcolunk reménykedve bízva-bízván,hogy egyszer révbe érve a világegyetem a sok jót figyelembe véve, próbál segíteni rajtunk,minket jókedvre derítve. Elfáradtunk, s mint minden évben ha tehetjük nyári pihen?re térve próbáljuk regenerálni fáradt testünk,mint éden rengetegében patakot keres? tikkadt emberi test fénye, pislákolva ugyan,de még kapaszkodva a reménybe próbál világítani er?sebben..... a sötétben...... de ereje gyenge, ki-kialszik a fénye s próbál pihenni a világ tengerében. Pihen,pihen, de közben a kerék csak forog,s nem tétlen, nem hagy nyugodni: pedig mindkett?nk vétlen..... A sors így próbál jelezni hogy mindig légy résen, s ha netán pihenni mennél is állj mindig készen, készülj,hogy menned kell, s váratlan feladat soha ne érje pihenni vágyó lelkedet és testedet meglepetésképpen....... | ||||||
| ||||||