|
|
---|---|
Ahogy érzékelem… | ||||||
Látunk a szomszédban egy háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet…
(bokorrímes) Ahogy érzékelem, már a vég is csak nyomoronc… El is gondolom, hogy a végére mi leszek? Konc? Lehetetlenségben tobzódik, valahol a vég? Ha ideér, akkor meg ott lent vár a hidegség? * (senrjú) Lent a nagy-bogrács mellett, Nagyon érezni kén’ a tüzet. De ki vagyok én? * A lehetetlenségem, A sorsom áldása… koncnak vég! De ki vagyok én? * (leoninus) Sorozóknak az orra nem fitos, ő, ha elakar vinni, nem finomkodós! Kocsiba vágják félig-gyereket, ha marad hely, akkor a félig-öreget… Az asszony meg a kicsi gyerek dögöljön éhen, csak fekete kos keressen! Emberek! Óriási lesz a tragédia, most jön erre spéci fegyverek garmada… Az alkalmazók ígérik, ide nem lőnek, de már közben meg éjjel golyók röpködnek. Mint ügyes szitakötők drónok erre-arra röpködnek, lélekkel nem is rendelkeznek. Ti is hallani vélitek a lánctalpak zaját? Pedig ez már nem látta az atyuskát… A Kalasnyikov volt a világ legjobb sorozat lövője, ennél sokkal jobb mé köne? Katonák nektek kellene a fronton? Vagy a fekete kosnak -az fegyver ára- otthon? Frontkatonák! Most még, ami nem röhögcsés, halál az sok, az élet meg kevéskés. Jön a tél, ha tetszik, ha nem és igen nagy telet jósolnak…időjósok teszik! A nagypapám mindig mondta nekem: öreg örüljön… hogy még lukas a fenekem. Frontkatona! Te még nem is vagy olyan öreg, mi lesz veled, ha befagy az üreg? Én innen sajnállak téged, hogy Te életed... és családod simán elvesztetted… Már régen meghalt a hű társad, Neked golyóálló mellény védte meg májad… TV műsorok naponta mutatják a frontot, a háború roncsát, sőt már eltalált Moszkvát… Bemutatják: mondva a halott katonák tömkelegét, mi nem fedi kosok lényegét. Akkora fegyverösszegekről beszélnek, ami nincs is… bár lehet, hogy mesében van is… Frontkatonák! Már több százezren meghaltatok… család megtudta, hogy hol van a sírjatok? Én azért írok, mert lélekben veletek vagyok, igy segítek… bocs’, de másképp nem tudok! Vecsés, 2023. szeptember 5. – Kustra Ferenc József - íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: a videókat… „Nyugaton a helyzet változatlan”. | ||||||
| ||||||