|
|
|
|---|---|
 |
|
| A nagy szerelemb?l . . . | ||||||
| A nagy szerelemb?l
Nem maradt meg semmi. A múltat olyan jól El tudtam feledni: Nem emlékszem másra, Csak a búcsuzásra. Megfogtam kis kezed H?séget fogadva, Kacagás volt nézni, Hogy meg voltunk hatva S míg ott álltunk ketten, Majdnem sírni kezdtem. Engem a tömegbe Vitt az élet árja, Itt meg hamar elszáll Az ifjúkor álma... Vissza ugyse kapnám, Minek is siratnám?... ...Megszeretik egymást Ifjú és leányka. Tündér-álmot sz?nek, Sírnak is utána, - Megszeretik egymást S elfeledik egymást! Ne búsuljunk rajta, Nem segítünk rajta. Józannak kell lenni, A világ azt tartja. Régi mese, régi... Kár róla beszélni! Tudom, hogy h? hozzám Jómagad se lettél, "Álmodozó szívvel Minek is szeretnél? Az álmoknak vége, Nem adnak pénzt érte. Kalmár szívvel járjuk Tovább a világot, Kacagjuk a multat, Kacagjuk az álmot S hogyha találkoznánk, De jól is mulatnánk!... A nagy szerelemb?l Nem maradt meg semmi, Álmaim olyan jól El tudtam temetni, Nem emlékszem másra: Csak a búcsuzásra... | ||||||
| ||||||
