|
|
|
|---|---|
 |
|
| Nincs | ||||||
| Másoknak pénz és hatalom kezesek,
Ezek nélkül e földön mit keresek? Olyan vagyok, mint gát, mit áttör a folyó Rohama, mert nem volt elég ellenálló. Énvelem szemben, az élet szeszélyes És pénz meg hatalom nélkül veszélyes. Mint nagy, bősz hullámroham, sodródom, Így nem maradok semmi, csak porom. Sem a társadalomban, sem a családban Nincsen helyem, ezen hierarchiában, Mert olyan rossz a személyiségképem, Hogy elvesztettem –tán nem is volt- létem. Az észrevétlenek nagy csoportjába Tartozok és így nincsen tovább máma. Továbblépnék valami jövő felé, Mely az enyém lehetne, így a lété? A Maslow féle piramis csúcsának Közelében sem vagyok, oldalának Simaságán csak visszacsúszok... Magamban hiába háborgok. Úgy látszik az én kiteljesedésem, Hogy elfogadom a sorsom vagy mégsem. Felismertem, elfogadom, így ez van… Egyéniségem, életem? Nincs! Ez van… Budapest, 2000. július 9. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás | ||||||
| ||||||
