|
|
|
|---|---|
 |
|
| Csak kinozzon... | ||||||
| Csak kinozzon még... hadd égjen, fájjon
Hiszen ugysem érzi Maga a sebét... Csak vérezzen hát, - és hogy meg ne lássa, Csak hunyja be szépen, lágyan a szemét. Csak durván tépje álmait a szivemnek, Csak üzze messze, ami még az enyém... Hadd boruljon sötét fátyol a szememre, Ugyis sokáig bántott már a fény. Csak vadul gázoljon bele a hitembe, Hadd d?ljön össze minden, ami szép... Sokat játszottam, - ugy meguntam én is, Hadd omoljon össze, porba az a kép. Csak gorombán, durván bánjon el velem, Ugyis sok volt az eltitkolt hibám... Csak messze, messze üzzön el Magától, Jól fog majd esni a csöndes magány. Csak esztelen, vadul, kinozza, tépje Titokban vérz? szivemnek sebét... Hogy én majd legy?zve meghajtsam fejem, És megcsókoljam érte a - kezét... 1914 | ||||||
| ||||||
