|
|
|
|---|---|
 |
|
| A halottaink napján… 3. | ||||||
| Versben és senrjúban…
Űr és sivárság! Lélekben üresség él. Közöny omlása… * Hervadó virág, Emlékeztet a létre. Utódok jönnek… * Égnek a gyertyák, Lángolnak… emlék múltból. Magány kilátás. * Monoton élet, Lélek, meg csak sorvadó! Gyötrő, vak remény. * Ma odamegyek hozzátok, már elindultam, Gránit sírotokhoz egyenest vezet utam. Utamon, oly' vastag avarban jár a lábam… * Remény érzése Fényt és meleget nem ad… Hamu is kihűl. * Emlékvarázslat. Gyertyafény árnyjátékok. Szép lángpillangók! * Emlék nem halott, Élőnek lelkét vájja. Múlt, már rég elmúlt. * Temetőben a szent zaj, a levél zizegtető csend! A gyertyák vinklibe állnak a sírodon… oszloprend. Hideg szél csak fúj, miért kesereg? Megjött az ősz, már mindent belepett. Vecsés, 2014. október 10. - Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
